Íme a 2016-os sportév LEG-jei – 4. rész

 

Január 2-6. között kilenc kategóriában hirdetünk győztest, az év legemlékezetesebb pillanata, az év női sportolója és az év női felfedezettje után mutatjuk az év labdarúgóját!

 

 

Szerkesztőségünk minden tagja három-három olyan futballistát nevezhetett meg 2016-ból, akit méltónak talált arra, hogy ő legyen az év labdarúgója. Összesen tizenkét labdarúgó kapott legalább egy jelölést közülünk, a győztes kiléte mégsem volt kérdés.

 

 

Klubjával az évtized egyik legnagyobb meglepetését szolgáltatta azzal, hogy megnyerte a 2015-16-os Premier League-et, ő maga pedig a csapat három legfontosabb játékosának egyike volt, a menetelés során 24 gólt szerzett, amivel majdnem a gólkirályi címet is begyűjtötte, így azonban be kellett érnie a bajnoki aranyéremmel…

 

A hihetetlen élettörténettel rendelkező játékos az Európa-bajnokságon is ott lehetett, és az angol válogatott egyetlen győztes meccsén ő szerezte az egyenlítő gólt Wales ellen – tíz perccel pályára lépése után! A Szlovákia elleni 0-0 alkalmával végig a pályán volt, az Izland elleni dráma során pedig újfent csereként állt be, ám ő sem tudott segíteni az „égés” elkerülésében.

 

 

 

Ahogyan listánkon elfoglalt helyezése is mutatja, volt már jobb szezonja a még mindig csak 29 éves futballistának. 2016-ban a már-már szokásosnak mondható LaLiga + Copa del Rey duplán kívül csak egy spanyol szuperkupát nyerő argentin 28 góljával a spanyol bajnoki góllövőlistán is csak a harmadik helyen végzett, utoljára a 2008-09-es idényben (23-at) szerzett olyan kevés bajnoki gólt, mind a 2015-16-osban.

 

Az argentin válogatottal a jubileumi Copa Americán ezúttal is az utolsó lépcsőfokban hasalt el, Messi a Chile elleni fináléjában kihagyta a maga tizenegyesét, majd a mérkőzés után bejelentette, visszavonul a válogatottól. Ez az állás nem tartott túl sokáig, ugyanis az őszi vb-selejtező mérkőzéseken már ismét a csapat rendelkezésére állt, és mivel Argentína 12 kör után csak az ötödik helyen áll, ezért rá is fér egy Messi az Albicelestére, ha ott szeretnének lenni Oroszországban!

 

 

Messi az ősszel már mutatott valamit a Barcában is, hatszor duplázott, kétszer pedig mesterhármast ért el, azonban egyelőre ő is tehetetlenül figyeli a bajnokságot fölényesen vezető Real Madridot.

 

 

Kis túlzással jelenleg ő a brazil válogatott egyetlen világsztárja, de hogy a vezére ő a Selecaonak, az száz százalék! És hogy miért ő került fel a listára és nem az európai aranycipős Luis Suárez annak ellenére, hogy a már emlegetett centenáriumi Copa Americán még a csoportkörből sem továbbjutó Neymar?

 

Hát azért, mert bár igencsak nyögvenyelősen, két döntetlennel, rúgott gól nélkül kezdte a hazai pályán megrendezett olimpiát a brazil válogatott és maga a főhősünk is, utána úgy belelendült(ek), hogy az egyenes kieséses szakasz három mérkőzésén négy gólt szerezve vezette el csapatát a németek elleni döntő tizenegyes párbajába, majd ott a győztes büntetőt értékesítve megszerezte a brazil válogatott történetének első(!) olimpiai bajnoki címét!

 

 

Diego Simeone legnagyobb becsben tartott játékosára a 2016-os esztendő alapján nyugodtan ráaggathatjuk az „ezüstfiú” nevet, ugyanis mind a Bajnokok Ligájában, mind a nyári, számára hazai rendezésű Európa-bajnokságon egyaránt ezüstérmet szerzett csapataival, ráadásul mindkét mérkőzést hosszabbítás után bukta el az Eb gólkirálya és MVP-je!

 

A spanyol bajnokságból is kihozta a maximumot az Atléticóval, 22 góljával úgy végzett a 2015-16-os pontvadászat ötödik helyén, hogy csak Barca- és Real-játékosok voltak nála eredményesebbek. A most futó idényben már látszódik néhány repedés a Simeone-gépezeten, a ligában mindössze a hatodik helyen telelnek és Griezmann sem tudta megőrizni bombaformáját, a két legfontosabb tornán szerzett ezüstérmei miatt itt is egy ezüst dukál neki!

 

 

Ugyanis van valaki, akit Griezmann-nál jobban senki sem utálhatott 2016-ban: ő nem más, mint Cristiano Ronaldo, aki a Real Madriddal és a portugál válogatottal egyaránt Griezmann csapatait verte a BL, illetve az Eb-döntőben. A milánói BL-fináléban ráadásul az immáron négyszeres aranylabdás sztár értékesítette a mindent eldöntő tizenegyest…

 

Pechünkre az Eb-n pont a magyar válogatott ellen nyújtotta legjobb játékát, két szenzációs gólt is lőtt az Eb egyik legjobb mérkőzésén. A döntő azonban nem róla szólt, vagyis nem úgy, ahogy ő szerette volna – Dmitri Payet már az első negyedórában lerúgta őt, ám Ronaldo küzdött még tíz percet, amikor belátta, hogy nincs értelme folytatni, így a mérkőzés hátralévő részében a szövetségi kapitány, Fernando Santos mellől dirigálta a csapatot a friss másodedző.

 

 

Nem kezdte jól az őszt a sérülésének és a fáradtságának köszönhetően, ám novemberre ismét kiváló formába lendült, az Atlético Madrid ellen idegenben szerzett mesterhármast, aztán jött a klub világbajnokság fináléja, ahol szintén három gólt szerzett a Kashima Antlers ellen, kettőt a hosszabbításban.